Az adatkezelésre vonatkozó jogszabályok:

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény
Az egyének védelméről a személyes adatok gépi feldolgozása során szóló 1998. évi VI. törvény
Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény
226/2003. (XII. 13.) Korm. rendelet az elektronikus hírközlési szolgáltató adatkezelésének különös feltételeiről, az elektronikus hírközlési szolgáltatások adatbiztonságáról, valamint az azonosítókijelzés és hívásátirányítás szabályairól
Az elektronikus kereskedelemről szóló 2001. évi CVIII. törvény

A jótállás, szavatosság, valamint az elállási jogszabályok

Ptk. 1959. évi IV. törvény
306. §

(1) Hibás teljesítés esetén a jogosult

a) elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;

b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.

(2) A kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.

(3) Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja.

(4) A jogosult a kijavításig vagy kicserélésig az ellenszolgáltatás arányos részét visszatarthatja.

(5) Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely a szavatossági jogoknak a törvényben meghatározott sorrendjétől a fogyasztó hátrányára tér el.
A szavatossági jogok
A hibátlan teljesítés biztosítása érdekében a törvény négyféle szavatossági jogot nevesít: a kijavítást, a kicserélést, az árleszállítást, valamint a jogosultnak a szerződéstől elállásra is lehetőséget ad.
A szavatossági igények közül a jogosult választhat. A jogosult választási joga azonban főszabályként csak az azonos szinten szabályozott szavatossági jogok között áll fenn (pl. a jogosult szabadon dönthet, hogy kijavítást vagy kicserélést kér-e, de nem választhatja az elállást vagy az árleszállítást).
Az 1999/44/EK irányelv a közösségi minimum-szabályok körében - kötelező erővel - egységes rendszert állított fel a fogyasztót megillető szavatossági jogok tekintetében. Az ennek megfelelő rendelkezéseket a § (1) bekezdése nevesíti.

Az első lépcsőben [az (1) bekezdés a) pontja] a jogosult kijavítást vagy kicserélést kérhet.
Az árleszállítás, illetve a szerződéstől elállás joga a második lépcsőben érvényesíthető jog [az (1) bekezdés b) pontja]. E jogok közül a jogosult azonban csak két esetben választhat. Így akkor,

- ha az első lépcsőben nevesített jogok egyikének érvényesítésére sincs joga, azaz sem kijavítást, sem kicserélést nem kérhet.

- Ha azonban kijavítás vagy kicserélés szavatossági jogként érvényesíthető, a jogosult akkor élhet a második lépcsőben szabályozott valamelyik jogával, ha az első lépcsőben érvényesített jog teljesítését a kötelezett nem vállalta, vagy annak a § (2) bekezdésében meghatározott feltétele szerint nem tud eleget tenni.
A törvényi rangsorra vonatkozó szabály diszpozitív jellegű, azaz a felek a szerződésben attól eltérően rendelkezhetnek. Az eltérést a törvény egy esetben zárja ki. A § (5) bekezdése a fogyasztói szerződések [lásd Ptk. 685. § e) pont] esetében azt az eltérést nyilvánítja semmissé, amely e törvényi sorrendtől a fogyasztó hátrányára tér el.

1. Kijavítás, kicserélés

A) Kijavítás

A 2003. július 1. után kötött szerződésekre irányadó szabály kimondja, hogy az első lépcsőben nevesített azon szavatossági jogot (kijavítás vagy kicserélés) a jogosult nem választhatja, amelynek teljesítése lehetetlen, vagy amely a kötelezett részére a másik választható szavatossági igény teljesítéséhez képest aránytalan többletköltséggel jár. Kérdés azonban, hogy az arányosság körében a törvény szóhasználata szerinti másik szavatossági igény alatt mit kell érteni, ha a jogosult kijavítást kér: az első lépcsőben nevesített másik igényt - a kicserélést -, vagy a második lépcsőben nevesített szavatossági jogokat is. A helyes értelmezésnél az (1) bekezdés b) pontjának első mondatrészét is figyelembe kell venni. Ennek értelmében a második lépcsőben nevesített jogok közül a jogosult akkor választhat, ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga. Ez a feltétel - az a) pont szabálya szerint - akkor valósul meg, ha a jogosult a kijavítást vagy a kicserélést azért nem követelheti, mert azok teljesítése vagy lehetetlen, vagy aránytalan.
Ebből követően az a) pont szerinti arányossági feltétel vizsgálatakor az nem szűkíthető az első lépcsőben nevesített - és nem érvényesített - másik jogra, hanem azt a még választható valamennyi szavatossági jog szempontjából vizsgálni kell.
Az ítélkezési gyakorlat szerint a kötelezett helyett történő javításra vagy javíttatásra lehetőség van akkor is, ha a szolgáltatás olyan mértékben hibás, hogy a jogosulttól nem várható el a kötelezett munkájának ismételt elfogadása.
A bírói gyakorlat a javítási költség megtérítéséhez olyan esetekben is utat nyitott, amikor a javítás ténylegesen nem készült el. Ilyenkor a bíróság a kötelezettet a javítás várható költségeiben marasztalja.
A javítás, illetőleg a javíttatás átvállalása a jogosultnak nem kötelessége, ezért a kötelezettnek a javítási költség megtérítésére irányuló ajánlatát nem kell elfogadnia.

B) Kicserélés

Olyankor, amikor a szerződés nem dolog szolgáltatására - hanem például munka elvégzésére - irányul, a kicserélést értelemszerűen a szolgáltatás ismételt elvégzésének kötelezettsége váltja fel (Ptk. 311. §).
A 2003. július 1. napjától hatályos törvényi rendelkezésből kitűnően az első lépcsőben nevesített két szavatossági jog között nincs rangsor, és a kicserélés követelésének nincs a kijavítástól eltérő törvényi feltétele. A jogosult választási jogát e szavatossági jog tekintetében is ugyanazon körülmények - a lehetetlenség illetve aránytalanság - korlátozzák.

2. Árleszállítás, elállás

A) Árleszállítás (díjleszállítás)

A 2003. július 1-jétől hatályos törvényi szabály a szavatossági jogok második lépcsőjében helyezte el az árleszállítást (és az elállást). E szavatossági jogok közül a jogosult az alábbi két feltétel valamelyikének megléte esetén választhat. Így akkor,
- ha kijavítást vagy kicserélést a választott igény teljesítésének lehetetlensége miatt, vagy azért nem kérhet, mert az más szavatossági jog érvényesítéséhez viszonyítva a kötelezettre aránytalan teherrel járna.
- Ha a jogosult jogszerűen követelheti a kijavítást vagy kicserélést, de azt a kötelezett
a) nem vállalja,
b) vállalja ugyan, de nem végzi el, vagy
c) vállalja azt, de annak nem tud a Ptk. 306. § (2) bekezdése szerinti megfelelő határidőn belül, vagy a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül eleget tenni.

A/1. Szállítást csak Magyarország határain belül tudunk vállalni.

B) Elállási jog

A 2003. július 1. előtt kötött szerződésből eredő e szavatossági jog gyakorlására akkor van lehetőség, ha a jogosult teljesítéshez fűződő érdeke megszűnt. Az érdekmúlás esetköreit illetően a törvény példálózó felsorolást tartalmazott. Azt különösen akkor látja megállapíthatónak, ha a hiba nem javítható, vagy a termék gazdaságos javítása kizárt, a kötelezett a javítást nem vállalja, vagy a javításra rövid idő alatt értékcsökkenés és a jogosult érdekeinek sérelme nélkül nincs mód.
A bírói gyakorlat elállási jogot alapító oknak tekinti azt az esetet is, amikor
- a kötelezett a javítást a jogosulttal kötött megállapodás ellenére hosszú időn át nem végzi el;
- egy technikai berendezés üzemeltetése során rendkívül nagyszámú meghibásodás következik be és a jövőben is számolni kell a hibák sorozatos - bár javítható - jelentkezésével.
A törvényben megjelölt feltételek fennállása mellett sem nyílik meg a jogosult elállási joga jogszerűen olyankor, ha a feltételek bekövetkezését felróhatóan maga idézte elő.
A 2003. július 1. napjától hatályos törvényi szabály nem tartalmaz semmilyen eltérő feltételt. Annak követelésére ezért a jogosult - választása szerint - ugyanazon feltételek megléte esetén jogosult, mint az árleszállításra. Míg az árleszállítás esetében a törvény a jogosult választási jogát korlátozó körülményt nem nevesít, az elállás esetében kizárja, hogy e jogot a jogosult jelentéktelen hiba miatt gyakorolja.

306/A. §

A jogosult a választott szavatossági jogáról másikra térhet át. Az áttéréssel okozott kárt köteles a kötelezettnek megtéríteni, kivéve, ha az áttérésre a kötelezett magatartása adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt.
A Ptk. 306/A. §-a a más szavatossági jogra való áttérés szabályait tartalmazza. Indokolt esetben az áttéréssel járó költségeket és esetlegesen felmerülő károkat a kötelezett viseli. Abban az esetben tehát, ha például a jogosult kijavítást kér, de azt a kötelezett nem tudja teljesíteni (például mert az ahhoz szükséges eszközökkel nem rendelkezik), a jogosult más szavatossági jogra térhet át, és az ezzel felmerült károkat (például a tárolási költségeket) a kötelezett maga viseli. Az áttérés indokoltsága - egyebek mellett - akkor állapítható meg, ha a kívánt szavatossági kötelezettség teljesítésére nincs lehetőség, mert a dolog egyáltalán nem javítható, vagy a terméket a kereskedelmi forgalomból kizárták, gyártását beszüntették stb.
Ha azonban a jogosult indokolatlanul tér át más szavatossági jogra, a kötelezett kérheti az ezzel okozott károk megtérítését.
A jogosult a már kiválasztott szavatossági jog megváltoztatásának lehetőségével a hibás teljesítés miatt indított bírósági eljárás tartama alatt is élhet.
Természetesen a szavatossági jogoknak a Ptk. 306. §-ában meghatározott sorrendje áttérés esetén is alkalmazandó.

Tvr. 6. § (1)

(2) A kötelezett csak abban az esetben hivatkozhat arra, hogy a szavatossági igény érvényesítésére irányadó határidő hat hónapnál rövidebb [308. § (1) bekezdés], ha a kötelező alkalmassági idő tartamát a jogosulttal a szerződés megkötésekor megfelelő módon (a terméken való feltüntetéssel, minőségi tanúsítvánnyal, fizetési jegyzéken stb.) közölte.
Ptk. 84. §

(1) A szavatossági jogok érvényesítésére vonatkozó határidőket a Ptk. hatálybalépése előtt létrejött szerződés esetében a Ptk. hatálybalépésétől kell számítani, a korábbi jogszabály által meghatározott határidők azonban nem hosszabbodhatnak meg.
(2) Ezt a szabályt nem lehet alkalmazni, ha a szavatossági jogok az érvényesítésükkel való indokolatlan késlekedés miatt a Ptk. hatálybalépése előtt megszűntek.

307. §

(1) A jogosult a hiba felfedezése után a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles kifogását a kötelezettel közölni.

(2) Fogyasztói szerződés esetében a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt kifogást kellő időben közöltnek kell tekinteni. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.

(3) A közlés késedelméből eredő kárért a jogosult felelős.

308. §

(1) A jogosult a teljesítés időpontjától számított hat hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági jogait. Ha a dolog használhatóságának legkisebb időtartamát hatósági előírás vagy kötelező műszaki előírás határozza meg (kötelező alkalmassági idő), és ez hat hónapnál rövidebb, az igény érvényesítésére ez a határidő irányadó.

(2) Ha a szerződés állat szolgáltatására irányul, a szavatossági igény a teljesítéstől számított hatvan nap alatt évül el.

(3) Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot nem tudja rendeltetésszerűen használni. A szavatossági jog érvényesíthetőségének határideje a dolognak vagy jelentősebb részének kicserélése (kijavítása) esetén a kicserélt (kijavított) dologra (dologrészre), valamint a kijavítás következményeként jelentkező hiba tekintetében újból kezdődik.

(4) Fogyasztói szerződés esetében a fogyasztó - az (1)-(2) bekezdéstől eltérően - a teljesítés időpontjától számított kétéves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági igényét. Az ennél rövidebb elévülési határidőt megállapító kikötés semmis. Ha a fogyasztói szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb határidőben is megállapodhatnak, egy évnél rövidebb elévülési határidő azonban ebben az esetben sem köthető ki.

308/A. §

(1) Ha a jogosult igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, így különösen, ha a hiba a jellegénél vagy a dolog természeténél fogva a 308. §-ban meghatározott határidőn belül nem volt felismerhető, a szavatossági jogok érvényesítésének határideje a teljesítés időpontjától számított egy év, tartós használatra rendelt dolog esetében három év. Ha a kötelező alkalmassági idő három évnél hosszabb, az igény érvényesítésére ez a határidő az irányadó. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.

(2) Fogyasztói szerződésben az (1) bekezdésben megállapított hároméves határidőnél rövidebb határidő kikötése semmis.

A Ptk. 308/A. §-a tartalmazza a szavatossági jogok érvényesítésének jogvesztő határidőit. Ezek alkalmazására abban az esetben kerül sor, ha az elévülés menthető okból nyugszik. Menthető ok lehet pl. a szolgáltatásban rejlő ok (például amikor a hiba csak a törvényben meghatározott elévülési határidő után jelentkezik), vagy ha a jogosult a törvény által is méltánylást igénylő helyzetbe került (pl. súlyosan megbetegedett, ami ügyinek intézését akadályozta), stb. Ezekre az esetekre a jogszabály egy, illetve tartós használatra rendelt dolgok esetén hároméves jogvesztő határidőt ír elő.
Három évnél hosszabb kötelező alkalmassági időre vonatkozó előírást tartalmaz például az egyes nyomvonal jellegű építményszerkezetek kötelező alkalmassági idejéről szóló 12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM együttes rendelet, vagy az egyes épületszerkezetek és azok létrehozásánál felhasználásra kerülő termékek kötelező alkalmassági idejéről szóló 11/1985. (VI. 22.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-BkM együttes rendelet.
Annak megítélése, hogy az adott dolog a tartós használatra rendelt dolgok közé tartozik-e, általában nem okoz nehézséget, mert ez a dolog (termék, áru stb.) jellegéből, rendeltetéséből nyilvánvalóan következik. Olyankor azonban, amikor a besorolás kétséges, az elhatárolásnál - az érték szem előtt tartása mellett - az általános fogyasztási, használati szokásokat kell figyelembe venni.

Fogyasztói szerződés esetében értelemszerűen alkalmazandóak a tartós használatra rendelt dologra, valamint a három évet meghaladó kötelező alkalmassági idővel kapcsolatos fenti rendelkezések, hiszen ezek a fogyasztóra nézve az általánostól kedvezőbben eltérő szabályok.
A fentiekben ismertetett határidők már nem elévülési, hanem jogvesztő jellegűek.

308/B. §

A szavatossági igényt a szolgáltatott dolog minden olyan hibája miatt határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, amely a megjelölt kellékhiányt előidézte. Ha azonban a jogosult a szavatossági igényét csak a dolognak - a megjelölt hiba szempontjából - elkülöníthető része tekintetében érvényesíti, a szavatossági igény a dolog egyéb részeire nem minősül érvényesítettnek.

308/C. §

A szavatossági jogok az ugyanabból a jogalapból eredő követeléssel szemben kifogásként a határidők eltelte után is érvényesíthetők.
Gyakori, hogy a kötelezett a hibásan teljesített szolgáltatás alapját képező jogviszonyból származó követeléssel lép fel, például az ellenszolgáltatás visszatartott részének a megfizetése iránt. Ilyenkor a jogosultnak a szavatossági határidők letelte után is módjában áll érvényre juttatni a szavatossági jogait, és kifogás útján hivatkozhat a kötelezett hibás teljesítésére és érvényesítheti szavatossági jogait.
A kifogás - eljárásjogi jellemzőiből következően - a kereseti kérelmet meghaladó összegű igény érvényesítésére természetesen nem alkalmas, de sikeressége esetén a követelés mérsékléséhez, illetve a kereset teljes elutasításához vezet.
Kifogás útján minden szavatossági jog érvényesíthető, mégpedig a törvényben meghatározott feltételek mellett (ld. Ptk. 306. §-ához fűzött magyarázatot).

Tvr. 6. § (1)

(2) A kötelezett csak abban az esetben hivatkozhat arra, hogy a szavatossági igény érvényesítésére irányadó határidő hat hónapnál rövidebb [308. § (1) bekezdés], ha a kötelező alkalmassági idő tartamát a jogosulttal a szerződés megkötésekor megfelelő módon (a terméken való feltüntetéssel, minőségi tanúsítvánnyal, fizetési jegyzéken stb.) közölte.

309. §

(1) A szavatossági kötelezettség teljesítésével és a szerződésszerű állapot megteremtésével kapcsolatos költségek - ideértve különösen az anyag-, munka- és továbbítási költségeket - a kötelezettet terhelik. Fogyasztói szerződés esetében a felek ettől eltérő megállapodása semmis.

(2) Kicserélés vagy elállás esetén a jogosult nem köteles a dolognak azt az értékcsökkenését megtéríteni, amely a rendeltetésszerű használat következménye.

311. §

(1) Ha a fogyasztói szerződés hibás teljesítésének oka a kötelezettel szerződő harmadik személy (előző kötelezett) hibás teljesítése, a fogyasztói szerződés kötelezettje követelheti az előző kötelezettől a hibás teljesítés miatt támasztott fogyasztói igények kielégítése költségeinek a megtérítését, feltéve, hogy a minőség megvizsgálására vonatkozó kötelezettségének eleget tett.

(2) A fogyasztói szerződés kötelezettje az (1) bekezdés szerinti igényét a fogyasztó igényének kielégítésétől számított hatvannapos elévülési határidő alatt érvényesítheti. Az igény az előző kötelezett teljesítése időpontjától számított legfeljebb öt évig érvényesíthető; e határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

(3) Az (1) bekezdés szerinti igényt az előző kötelezett is érvényesítheti a vele szerződő előző kötelezettel szemben, a (2) bekezdésben meghatározott határidők megfelelő alkalmazásával.

311/A. §

A hibás teljesítés jogkövetkezményeire vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a kötelezettség nem dolog szolgáltatására irányul; ilyenkor a kicserélésen a szolgáltatás újbóli teljesítését kell érteni.
A törvény a dolog szolgáltatására irányuló szerződéses modell szem előtt tartásával rendelkezik a hibás teljesítés általános szabályairól. Emiatt e törvényhely szabályának megalkotásával mintegy értelmező normaként deklarálja, hogy az előírásai olyankor is érvényesülést kívánnak, amikor a megállapodás tárgya szolgáltatás nyújtására (például valamely tevékenység elvégzésére) irányul. Ilyen esetben a hibás teljesítés folytán érvényesíthető szavatossági jogok közül a kicserélés joga és kötelezettsége alatt a szolgáltatás újbóli teljesítését kell érteni. Abban azonban értelemszerűen nincs eltérés, hogy a szolgáltatás újbóli teljesítését a jogosult ugyanazon feltételek mellett igényelheti, mint dolog-szolgáltatás esetén a kicserélést.

Tvr. 13. §

A hibás teljesítéssel kapcsolatos szavatossági jogokra és kártérítésre, valamint ezek érvényesítésének határidejére vonatkozó rendelkezések csak akkor alkalmazhatók, ha a szerződés teljesítése a törvény hatálybalépése után történt.

Az árak az aktuális készletre vontakoznak.

Üzemeltető:

Cégnév: Nagy-Papír Ker. és Szolg. Bt.

Székhely: 5000 Szolnok, Karczag L. u. 7.

Adószám: 22182164-2-1

Nyilvántartásba bejegyző bíróság neve: Szolnoki Városi Bíróság Cím: 5000 Szolnok, Kossuth út 1. Tel.: 56/523-135

Kamara: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Cím: 5000 Szolnok Verseghy park 8.

Tel.: +36 56 510 610 E-mail: kamara@jnszmkik.hu